Intézménymutató:
Polgari Magyar Mûvelõdesi Egyesulet/Kor (Nagyszeben)
1999. június 4.
Nagyszebenben 1858-ban alakult meg az első polgári kultúregyesület, a magyar Kaszinó. A Polgári Kör 1944 augusztusáig működött, amikor az új hatalom megszüntette, és az épületet a baloldali irányzatú Magyar Dolgozók Országos Szövetsége /MADOSZ/ vette át. 1952-ben a kommunista hatalom megszüntette a MADOSZ-t. A több ezer kötetes könyvtárat feldúlták. Sok szebeni magyar család nagyobb számú kötetet mentett meg a pusztulástól. - Az RMDSZ megalakulásával újraéledt a magyar kultúrtevékenység. Megalakították a Polgári Magyar Művelődési Egyesületet, amely öt évvel ezelőtt lett jogi személy. Az egyesület a megszüntetett Polgári Kör jogutódjának tekinti magát, és mint ilyen, jogosan visszaigényli az elkobzott épületet. Sikeres előadásokat tartanak. Az egyesület tavaly rendezte meg első ízben a Szeben Megyei Magyar Kultúrnapokat. Az egyesület keretén belül népi tánccsoport is működik, Fazekasné Székely Erzsébet vezetésével. Nagy eredmény a Nagyszeben és Vidéke című újság beindítása, amelynek első száma öt éve, júniusban látott napvilágot. Főszerkesztője Kalmár Zoltán, aki ezt a beszámolót is írta. /Kalmár Zoltán: Ötéves a Nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
1999. szeptember 21.
A Szeben megyei Vízakna magyarsága ünnepélyes keretek között emlékezett meg a református férfidalkar megalakulásának 110. évfordulójáról, a XIII. században épült bazilikában. A vendéglátó Orbán Csaba tiszteletes meghívására sokan eljöttek, a nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület is képviseltette magát. Az énekkart 30 éve vezeti fáradhatatlanul Szőlősi József. /Múlt századból visszaszálló dal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./
2002. január 19.
Nagyszebenben a helyi Polgári Magyar Művelődési Egyesület mellszobrot szándékozik állítani dr. Bilinszky Lajosnak, nagyszebeni Ferencrendi nővérek volt magyar leánynevelő intézete igazgatójának, aki 1893 és 1940 között vezette és bővítette, modernizálta az intézetet. Ő alapította 1894-ben az óvodát, 1896-ban a tanítóképzőt, 1904-ben a leánygimnáziumot és 1921-ben a felsőleánykereskedelmit. A szobor leleplezését 2003. január 2-ára tervezik, dr. Bilinszky Lajos születésének 135. évfordulóján. /Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
2003. július 16.
Nagyszeben áll a Magyar Ház, amelyre a kommunista hatalom annak idején rátette a kezét. Két évi utánajárás után az épület visszakerült a nagyszebeni magyar közösség, nevezetesen a Polgári Magyar Művelődési Egyesület, mint jogutódnak, a tulajdonába. 1993-ban megalakult a Nagyszebeni Polgári Művelődési Egyesület. Ennek célja a magyar közművelődési tevékenység ébren tartása. /Kalmár Zoltán: A nagyszebeni Magyar Ház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./
2004. december 9.
Kalmár Zoltán, a Nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület elnöke, a Romániai Magyar Szó és a Bukaresti Rádió munkatársa egyike, akik Nagyszeben kulturális életének alakításában jelentős szerepet vállaltak. Az idén 80 éves Kalmár Zoltánt EMKE-díjjal tüntették ki, eddigi munkásságának elismeréseként. Nagyszeben mindig kultúrváros volt, mesélte Kalmár Zoltán. 1837-ben egyesült a Magyar Társas Olvasóegyesület és a Polgári Kör, létrejött a Nagyszebeni Magyar Társas Polgári Olvasóegyesület, amely az 1800-as évek végén nevet változtatott, és ettől kezdve beszélünk Magyar Polgári Egyesületről, amely egészen 1944-ig működött. 1990 után Kalmár feleségével megpróbálták feléleszteni a nagyszebeni művelődési életet, színdarabokat adtak elő, kabarékat, népszínműveket. 1993-ban újraalakították a Magyar Polgári Kört. Újra szeretnék indítani a megszűnt színjátszó csoportot. A kulturális élet szervezéséhez hiányoznak a fiatalok, megcsappant az itteni magyarság is, a közhangulat megváltozott, és felerősödött az emigráció. /Fám Erika: Értékeink szolgálatában. Beszélgetés az EMKE-díjas Kalmár Zoltánnal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
2004. december 9.
Kalmár Zoltán, a Nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület elnöke, a Romániai Magyar Szó és a Bukaresti Rádió munkatársa egyike, akik Nagyszeben kulturális életének alakításában jelentős szerepet vállaltak. Az idén 80 éves Kalmár Zoltánt EMKE-díjjal tüntették ki, eddigi munkásságának elismeréseként. Nagyszeben mindig kultúrváros volt, mesélte Kalmár Zoltán. 1837-ben egyesült a Magyar Társas Olvasóegyesület és a Polgári Kör, létrejött a Nagyszebeni Magyar Társas Polgári Olvasóegyesület, amely az 1800-as évek végén nevet változtatott, és ettől kezdve beszélünk Magyar Polgári Egyesületről, amely egészen 1944-ig működött. 1990 után Kalmár feleségével megpróbálták feléleszteni a nagyszebeni művelődési életet, színdarabokat adtak elő, kabarékat, népszínműveket. 1993-ban újraalakították a Magyar Polgári Kört. Újra szeretnék indítani a megszűnt színjátszó csoportot. A kulturális élet szervezéséhez hiányoznak a fiatalok, megcsappant az itteni magyarság is, a közhangulat megváltozott, és felerősödött az emigráció. /Fám Erika: Értékeink szolgálatában. Beszélgetés az EMKE-díjas Kalmár Zoltánnal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
2005. január 24.
Második alkalommal gyűltek össze az elmúlt hét végén Nagyszebenben az erdélyi magyar diaszpóra képviselői. A www.világhirnev.ro nevű internetes névsorolvasó – ahogyan a virtuális folyóiratot Szabó Csaba szerkesztő nevezi – és a nagyszebeni RMDSZ közös munkája a Szórványtengelyek elnevezésű rendezvény. Szombatfalvi Török Ferenc nagyszebeni RMDSZ-elnök elmondta: az RMDSZ feladata megváltozik a szórványban, elsősorban a kulturális értékek megőrzésére kell odafigyelnie. Szabó Csaba kifejtette: a „kerítés” és a kerettelenség égisze alatt szervezték meg a Szórványtengelyeket. A „kerítőmunka” abban áll, hogy összehoznak embereket, kapcsolatot teremtenek bizonyos civil szervezetek és szórványtelepülések között. A szórványtelepülések ugyanis a szomszédos magyarlakta vidéken élőkkel alig vagy egyáltalán nem érintkeznek. A találkozón szilágysági, zilahi, fogarasi magyarok vettek részt. A magyar és a német együttélés kérdését taglalta Kalmár Zoltán, a Nagyszebeni Magyar Polgári Kör elnöke. A vízaknai, oltszakadáti, nagydisznódi, nagyenyedi, fogarasi felszólalók beszámoltak az eltűnő magyar közösségekről. Nagyszebenben megoldatlan a helyi magyar tagozat megmaradásának kérdése, az idei tanévben már nem indult kilencedik osztály, miközben a református egyházközség nemrég felavatott diákotthonában húsz, magyar oktatásban részt vevő tanuló kaphat szállást. A találkozón ismertették Szabó Csaba Gertrudis vére című kötetét. Bemutatkozott néhány, a szórványban megjelenő kiadvány is, így a szilágysági Hepehupa irodalmi folyóirat, az aradi Nyugati Jelen napilap, valamint a Krónika erdélyi közéleti napilap. Fellépett a Szebeni Magyar Ifjak Szervezete keretében működő Forgós néptánccsoport. A találkozón több Nagyszeben környéki települést is egy-egy ember vagy család képviselt. Így jelen volt Felek község egyetlen, egymás között még magyarul beszélő famíliája, a Kulcsár család. Eljött Vöröstorony egyetlen magyar lakosa, Korenth József is. Szutyáki Jenő nagydisznódi lakos elmondta: a városban 55 magyar van – a 2002-es hivatalos statisztikák 170 magyarról „tudnak” –, de közülük húszan már nem beszélnek magyarul. /Fám Erika: „Szórványkerítők” Nagyszebenben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./
2005. január 26.
Szeben megyében 15 000, ebből Nagyszebenben 3134 magyar él, az utóbbi 10 év alatt 6,77%-os csökkenés észlelhető. A szászok (6048 fő) hasonló helyzetben vannak. A megyei RMDSZ és a Német Fórum közös székházában kap helyet a Polgári Magyar Művelődési Egyesület és a Szebeni Magyar Ifjak Szövetsége, van könyvtáruk, táncegyüttesük stb. /N. T.: Szórványkapcsolatok építéséért. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 26./
2005. április 6.
A Nagyszebeni Magyar Polgári Művelődési Egyesület azért pereskedik a városházával, mert a polgármesteri hivatal egyszer már visszaadta, most pedig el akarja venni az egylettől a Magyar Házat. A Kalmár Zoltán elnökletével 1993-ban újjáalakult, majd 1994-ben jogilag bejegyzett nagyszebeni magyar művelődési egyesület jogutódként kérte vissza a Magyar Házat 2003-ban. A Klaus Johannis polgármester által ellenjegyzett 2003. áprilisi, 291. számú rendelet visszaszolgáltatta az ingatlant, amelyet azonnal telekkönyveztek a magyar egyesület nevére. Azonban a városháza visszatáncolt. A nagyszebeni törvényszék értelmezése szerint az ingatlan eredeti tulajdonosa, azaz a régi polgári egylet, illetve a jelenlegi magyar egyesület neve nem azonos, ezért nem tekintik őket jogutódnak. „Pedig az alapító okiratunkban és az alapszabályunkban világosan le van írva, hogy a régi Magyar Polgári Kör jogutódjának tekintjük magunkat, és ezt az alapszabályt fogadta el egyesületünk bejegyzésekor a nagyszebeni törvényszék” – szögezte le Kalmár Zoltán, az egyesület elnöke. A kommunista diktatúra idején úgy szüntették meg a Nagyszebeni Magyar Polgári Kört, hogy erről a mai napig nem született írás. 1944 őszén a polgári kör helyébe a Magyar Népi Szövetség (MNSZ) költözött be, amely kulturális-ifjúsági szervezetet is működtetett, ennek titkára éppen Kalmár Zoltán volt. 1952-ben a kommunisták kilakoltatták a házból az MNSZ-t, az utcára dobált magyar könyvtárból máglyát raktak. A megmenekült kötetek egy részét a nagyszebeni ASTRA könyvtárban helyezték el, néhány példány magánkönyvtárakban talált menedéket, mások pedig az RMDSZ székházában ma is megtalálhatók. Kalmár Zoltán szerint a visszaszolgáltatást a bélyeggyűjtők egyesülete bolygatta meg. 2003-ban közokirat-hamisítással, csalással és hamis dokumentumok használatával jelentették fel az ügyészségen az idős férfit, aki szerintük törvénytelenül kérte vissza az ingatlant. A nyolcvankettedik életévében járó férfi szerint a vizsgálatot folytató fiatal ügyész is belátta, hogy a Budapestről kapott dokumentummásolatok hitelesek, így az ügyet nem sikerült bűnügyi síkra terelni. Hetek múlva a polgármesteri hivatal mégis kezdeményezte a Magyar Ház visszaszolgáltatásáról szóló rendelkezés hatálytalanítását. /Benkő Levente, Fám Erika: Európai központ magyarok nélkül? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./
2005. szeptember 2.
A gyulafehérvári táblabíróság másodfokon is a nagyszebeni Magyar Ház visszaszolgáltatását hatálytalanító álláspontra helyezkedett. A Nagyszebeni Magyar Polgári Művelődési Egyesület ugyan visszakapta a helyi polgármesteri hivataltól egykori ingatlanját, de a városháza per útján hatálytalanítaná saját restitúciós határozatát. A kommunista diktatúra idején úgy szüntették meg a Nagyszebeni Magyar Polgári Kört, hogy erről nem született írás. 1952-ben a kommunisták kizsuppolták a házból az oda 1944 őszén beköltözött Magyar Népi Szövetség helyi szervezetét, az utcára dobált magyar könyvtárból máglyát raktak. /Benkő Levente, Fám Erika: A visszaállamosítás második állomása? A gyulafehérvári táblabíróság is törölné a nagyszebeni Magyar Ház restitúcióját. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./
2005. szeptember 2.
A gyulafehérvári táblabíróság másodfokon is a nagyszebeni Magyar Ház visszaszolgáltatását hatálytalanító álláspontra helyezkedett. A Nagyszebeni Magyar Polgári Művelődési Egyesület ugyan visszakapta a helyi polgármesteri hivataltól egykori ingatlanját, de a városháza per útján hatálytalanítaná saját restitúciós határozatát. A kommunista diktatúra idején úgy szüntették meg a Nagyszebeni Magyar Polgári Kört, hogy erről nem született írás. 1952-ben a kommunisták kizsuppolták a házból az oda 1944 őszén beköltözött Magyar Népi Szövetség helyi szervezetét, az utcára dobált magyar könyvtárból máglyát raktak. /Benkő Levente, Fám Erika: A visszaállamosítás második állomása? A gyulafehérvári táblabíróság is törölné a nagyszebeni Magyar Ház restitúcióját. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./
2006. március 31.
A Nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület április 1-jén, szombaton szervezi meg második alkalommal a Bolyai Napokat Nagyszebenben. A Bolyaiak életét és munkásságát bemutató előadások hangzanak el, majd a hetedik alkalommal megrendezett Szórványtengelyek következik, a szórványtalálkozó. /A Bolyaiakra emlékeznek Nagyszebenben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
2006. június 24.
A budapesti Kós Károly Egyesülés, a sepsiszentgyörgyi Országépítő Kós Károly Egyesület és a nagyszebeni HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete szervezésében nemrég Kós Károly Építészeti Konferenciát tartottak Nagyszebenben. Több mint hatvan magyarországi és romániai építész jött el, Guttmann Szabolcs nagyszebeni főépítész nyitotta meg június 17-én a konferenciát, majd előadást tartott az organikus építészet nagyszebeni gyökereiről. Gerle János építész, a magyarországi Országépítő szakfolyóirat főszerkesztője mutatta be Kós Károly munkásságát, Szabó Bálint professzor, kolozsvári statikus szakértő, a kolozsvári Brétfű utcai Kós-ház felújításának szakaszairól beszélt. A Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda előadói következtek. Takács Gyöngyi különleges vizuális összeállítást készített Kós Károly munkásságáról, majd Serfőző Levente irodavezető, a HÍD egyesület elnöke, az Ars Hungaricáról, vagyis a Nagyszeben Európa Kulturális Fővárosa rendezvényeibe illeszkedő 2007-es magyar vonatkozású programtervezetről beszélt. Ezután a konferencia kapcsán meghirdetett képzőművészeti pályázatra és építészeti tervpályázatra beérkezett pályamunkák elbírálása következett. Augusztus 27-ére, a magyar hét végére tervezik Nagyszebenben emléktábla elhelyezését Kós Károly egykori lakóházának homlokzatán. A pályázati kiírásra 12 terv érkezett be magyarországi és erdélyi építészektől. A pályázat a nagyszebeni Petőfi Park organikus rendezését tűzte ki célul úgy, hogy lehetőség nyíljon itt egy Magyar Pavilon felépítésére. A nagyszebeni park és lépcsősor elnevezését Petőfi Sándorról a Nagyszebeni Magyar Polgári Egyesület kérésére, Guttmann Szabolcs főépítész javaslatára 2001-ben hagyta jóvá a helyi tanács. /S. L.: Nagyszeben. Nemzetközi Kós Károly Konferenciát szerveztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
2006. november 6.
Beszterce-Naszód megyében, Csicsókeresztúron, a Szent Anna gyermekotthonban rendezte meg a Világhírnév internetes névsorolvasó és a Nagyszebeni Magyar Polgári Művelődési Egyesület a 9. Szórványtengely-műhelyt. A Csillagotthonok című, november 4-i rendezvényre Vicéről, a Szent István Otthonból és Csíksomlyóról, a Borbély-házból érkeztek vendégek. Itt adják át a mozgalom Szórványhűség-oklevelét is, idén Mayla Júlia, a Máltai Szeretetszolgálat Beszterce-Naszód megyei vezetőjének. A kolozsvári Keljfeljancsi Kompánia bábelőadása után a kicsik origamizni tanulnak. Lőrinczi Károly plébános az általa vezetett csicsókeresztúri és vicei árvaház mindennapjairól számolt be. „Az itt élő gyermekek ugyanazt élik meg, mint egy szökőár vagy földrengés után: a halál állandó közelségét és félelmét. Van köztük olyan, aki látta a testvérét éhen halni, vagy földgázmérgezés miatt megfulladni” – magyarázta. A nevelők egyik legnagyobb feladata az, hogy segítsenek a gyermekeknek feldolgozni a traumákat, és beilleszkedni a társadalomba. A hat éve működő otthonok legnagyobb gondját az állami támogatás teljes hiánya jelenti. Eddig magyarországi és helyi támogatók fedezték az árvaházak minden működési költségét. Szabó Csaba, a Világhírnév alapítója, a rendezvény szervezője javaslatára a jelenlevők levélben kérték Szilágyi János Beszterce-Naszód megyei prefektus segítségét. Jobb helyzetben vannak a csíksomlyói otthon lakói és nevelői: a nevelők főállású fizetést, a gyermekek havi 100 lejes támogatást kapnak. /Fülöp Noémi: Erdélyi magyar kisárvaházak lakói találkoztak Csicsókeresztúron. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./
2007. január 29.
Tartalék anyaország címmel szervezett országos szórványtengely-műhelyt Nagyszebenben a helyi Polgári Magyar Művelődési Egyesület és a kolozsvári Vílághírnév internetes névsorolvasó. A rendezvény főszereplője az a Szilágy megyei küldöttség volt, amely Fekete-Szabó András RMDSZ-szenátor vezetésével „örökbe fogadni” érkezett a Nagyszeben környéki szórványközösségeket. A többnyelvűség jegyében zajló rendezvény csúcspontja az örökbefogadási folyamat volt, amelynek ceremóniamestere az ötletgazda Szabó Csaba kolozsvári tévészerkesztő volt. /Tartalék anyaországot keres a szórvány. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
2007. november 19.
November 17-én a Szeben megyei Szelindeken kettős emléktábla-avatásra került sor a 13. Szórványtengely-találkozó keretében. Emléktáblát állítottak Bem Józsefnek és Petőfi Sándornak, „az itt élők kőtáblába vésték ragaszkodásukat a demokratikus értékeken alapuló nemzeti szabadság eszméjéhez. Kőtáblába vésték a három nép barátságát ennek az eszmének a jegyében“ – hangsúlyozta Szesztay Ádám, a bukaresti magyar nagykövetség tanácsosa az emléktábla-avatón. A Nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület és a Világhírnév internetes honlap szervezésében zajló ünnepségen több mint százan vettek részt Erdély különböző településeiről. A rendezvény a Szórványhűség-oklevél odaítélésével zárult. Az idei közösségi kitüntetett Szilágyi Szabolcs, a Kolozsvári Rádió munkatársa lett. /Kőbe vésett ragaszkodás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
2007. november 27.
Kettős emléktábla-avatásra került sor a 13. Szórványtengely rendezvénysorozat keretében a Szeben megyei Szelindeken, ahol Bem Józsefnek és Petőfi Sándornak állítottak kőbe vésett emléket. A Nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület és a Világhírnév internetes honlap szervezésében lezajlott ünnepségen megjelentek a magyar és lengyel diplomaták, romániai önkormányzati képviselők is. A rendezvény célja az erdélyi szórványtelepülések közötti kapcsolatok elősegítése volt, és a 13. Szórványtengely-műhelyre főleg azon szórványtelepülések küldöttségei voltak hivatalosak, amelyeken Petőfi Sándor, illetve Bem József emléke lelhető fel. Most megjelölték azt az ingatlant, ahol 1849 januárjában Petőfi Sándor százados, valamint Bem József tábornok lakott. A német lutheránus parókia külső (vár)falára magyar, román és német nyelvű arckép-reliefes bronz emléktábla került. /Bem- és Petőfi-emléktábla Szelindeken. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./
2008. november 24.
Miért kell nekünk szórvány-magyaroknak mások segítségére folyamodni, miért nem nyújtunk segítő-jobbot egymásnak. Hiszen nincs „felmentő sereg”: Magyarország egyre távolodik, az erdélyi tömbmagyarság pedig a szórvány sajnálatig jut el, mondta Szabó Csaba, aki kolozsvári létére évek óta a szórvány-kérdéssel foglalkozik. Szombatfalvi-Török Ferenccel, a nagyszebeni magyar polgári művelődési kör elnökével indította el a szórványtengely mozgalmat. A szórvány-közösségek kölcsönös megismerését felvállaló szórványtengely-műhely november 22-én a dévai Téglás Gábor Iskolában zajlott. A Szeben megyei Medgyesen a Báthory István Iskola számára a csökkenő diáklétszám jelent gondot: 10 év alatt a magyarul tanulók száma felére csökkent. Sőt, a környékbeli települések gyerekeit sem tudják meghódítani, mivel nincs iskolabusz. Nagyszebenben is gond a magyar diáklétszám. Nagyszebenben nem az elrománosodás, hanem az elnémetesedés jelenti a kihívást. Szeben megyében óvodától érettségiig összesen 362 diák tanul magyarul, míg német tagozaton 7500-an, s közülük minden negyedik magyar gyermek. Szombatfalvi-Török Ferenc kezdeményezésére aláírásokat gyűjtöttek, hogy vegyék rá a magát multikulturálisnak tituláló Szeben megyei Erzsébetváros (Dumbraveni) vezetőit, hogy nevezzenek el egy-egy utcát vagy teret a város kiemelkedő örmény, magyar, illetve német nemzetiségű személyiségeiről is. /Chirmiciu András: Szórványtengely Déván. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24/
2008. december 10.
Marosvásárhelyhez szorosan kötődő két világhírű tudós, Bolyai Farkas és Bolyai János emlékének ápolására több fontos esemény történt. A Bolyai család ősi fészkének számító Bólyán, Farkas halála 152. évfordulójának napján, november 20-án leplezték le a nagy tudós mellszobrát. A szobrot a Bólyából elszármazott, jelenleg Németországban élő Torpai Imre javaslatára a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Honvéd Alapítványa adományozta Bolyai Farkas szülőfalujának. A szobrot Árvai János szobrászművész alezredes készítette. Az avatóünnepség főszervezője a nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület elnöke, Szombatfalvi-Török Ferenc volt. Bólyán ma már Bolyai-emlékszoba, Bolyai János és Bolyai Farkas mellszobrai, valamint emléktáblák jelzik nagyságukat. Bolyai János születésének közelgő évfordulóján, december 15-én – Csegzi Sándor alpolgármester szervező munkájának köszönhetően – Marosvásárhelyen az itt évenként működő Bolyai Alkotótábor két köztéri művét avatják fel a megyei kórház mellett kijelölt területen. Az ünnepi megemlékező sorozatot Kozma Béla A két Bolyai alakja a magyar szépirodalomban /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című értékes könyve tetézi. Kozma Béla, a könyv szerzője 2000. november 1. óta halott, és akinek mint akkori igazgatónak köszönheti a több mint 450 éves múltra visszatekintő iskola azt, hogy ma épületének homlokzatán Bolyai Farkas neve szerepel. A könyv kiadását Mátyás Zoltán anyagi támogatása tette lehetővé. /Weszely Tibor: Tisztelgés halhatatlanjaink emléke előtt. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./
2009. március 30.
Dél-Erdély magyar tanintézményeinek iskolakönyvtárairól tanácskoztak március 28-án Szászmedgyesen a dévai, nagyenyedi, tordai, nagyszebeni és medgyesi magyar tanintézmények pedagógusai. A rendezvényre a Világhírnév internetes névsorolvasó és a Nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület által szervezett Szórványtengelyek-műhely keretében került sor. A 16. Szórványtengelyek-műhely a könyvek és könyvtárak kérdésköre mentén épült fel. A rendezvény fénypontja a Szórványhűség-, illetve az Őrhely-díj átnyújtása volt. Az előbbit Balázs János, az RTV bukaresti munkatársa, az utóbbit a baromlaki elsőosztályos, Narita Elemér vehette át, akit nagy áldozatok árán járat magyar tagozatra román anyanyelvű édesapja. A 16 Szórványtengelyek-műhely kettős könyvbemutatónak is otthont adott: Mihály István, a Kolozsvári Rádió szerkesztőjének esszékötetét (A képernyő jótékony homálya) Völgyi Marcell, Szabó Csaba, a kolozsvári tévé szerkesztőjének új regényes nyomozását (Jó Sándor Margarétái) Páll Ferenc méltatta. Az újonnan született Világhírnév Kiadó újságíró-sorozatát (Fehér Holló) Ambrus Attila MÚRE-elnök értékelte. Szabó Csabának, a szórványtengely-mozgalom alapítójának meghívottjai most a szucsávai magyarság képviselői voltak. A rendezvénynek otthont adó szászmedgyesi RMDSZ nevében Balázs Béla megyei elnök kalauzolta a szórványtengelyek-műhely immár valóságos kisközösséggé összeforrott pedagógus-csapatát a város „téka-hangulatú” épületeiben. /Szászmedgyesen átadták a Szórványhűség és az Őrhely-díjakat. = Erdély.ma, márc. 30./
2009. október 17.
Kálvin városa lett Nagyszeben két napra: október 10–11-én. Október 10-én Varró Sándor helyi lelkész üdvözölte a híveket, eljöttek az Octavian Goga Főgimnázium magyar tagozatos diákjai is, Kalmár Zoltán, a Polgári Magyar Művelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke és felesége, Kalmár Krauss Lili, a Nagyszebeni Magyar Amatőr Színjátszócsoport rendezője, valamint Serfőző Levente, a Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda elnöke. Ősz Sándor Előd egyházkerületi lelkész-levéltáros elmondta, hogy kutatásai során mindezidáig 38 nagyszebeni Kálvin-kötetet talált a Brukenthal Múzeum levéltárában, s röviddel ezelőtt fedezte fel a 39-iket is a Nagyszebeni Református Egyházközség könyvtárában. Varró Sándor bemutatta a Kálvin-tárlatot. Október 11-én az istentiszteletet követően Puskás Győző marosvásárhelyi színművész Isten kezében című, Ady Endre, Reményik Sándor és Túrmezei Erzsébet istenes verseiből összeállított műsora hangzott el az Amicus Christi együttes zenei kíséretével. Puskás Győző elmondta: már a negyvenedik előadáson is túl vannak, számos református templomban léptek fel. /Varró Sándor: Kálvin János emléke előtt tisztelegtek Nagyszebenben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
